Saskeselyűcsúcs

C. G. Jung: Az alkimista elképzelésekről

2017. január 26. 13:33 - Hegyek Vándora

Könyvajánló (Budapest, 2014, Scolar)

Akadnak szerzők, akik egyfajta hidat képeznek a modern tudomány, illetve a hétköznapi realitások és a tiszta metafizika között. Olyan neves személyek, akik többé-kevésbé igazodni tudtak kortársaik – sokszor minőségi veszteséggel járó – elvárásaihoz, egyúttal képesek voltak szélesebb kör előtt megcsillantani valamit abból a tudásból is, ami teljesen eltűnt a modern ember szemléletéből. Ebbe a kategóriába tartozik például a vallástudós Mircea Eliade vagy a politológus Molnár Tamás, és ide sorolhatjuk a most ismertetett könyv szerzőjét, a pszichológus C. G. Jungot is. Jóllehet az említett szerzők nemcsak hivatásukban, hanem a metafizika iránti elköteleződésükben is nagy eltéréseket mutatnak, közös bennük, hogy meghódítottak egy területet, és elrejtettek benne olyan, manapság ritkaságszámba menő kincseket, amik megtalálójuk számára egy magasabb rendű valóságba nyújthatnak betekintést.

Kifejezetten igaz ez Jung alkímiával kapcsolatos értekezéseire. Akkor is, ha – mint ahogyan arra több ízben rámutattak – Jung „egyáltalán nem a metafizikai tradicionalitás elvei szerint” (László András: Előszó. In C. G. Jung: Az alkímiai konjunkció. Nyíregyháza, 1994, Kötet, 10. o.) foglalkozott az alkímiával, és akkor is, ha írásából sokkal inkább az általa képviselt pszichológiai rendszerbe nyerünk betekintést, mint a konkrét témába. A bőséges, eredeti (latin és ógörög) nyelven is rendelkezésünkre bocsátott forrásanyag, az alkímiai szimbólumok és műveletek pontos és széles körű bemutatása és azok nem elhanyagolható pszichológiai hátterének leírása kárpótol minket az esetleges hiányosságokért.

Kétségtelen, hogy a személyiség jungi módszer szerinti kiteljesítése szükséges feltétele annak a spirituális szemléletnek és gyakorlatnak, amit az alkímia kifejezéssel összegezhetünk, hiszen megfelelő lelki ráhangolódás nélkül a „királyi művészet” élettelen elméleti konstrukció marad. Így ha arra nem is mutat rá, miben áll az alkímiai realizáció lényege, egy olyan lelki bázis kiépítését segítheti elő, amely támasza lehet a szorosan vett alkímiai műveleteknek.

Jung szemléletében kiemelt szerepet kap az ember tudatos és tudattalan énje közti dinamikus, éber viszony kialakítása. A személynek rá kell ébrednie arra, hogy létezik énjének egy árnyoldala, amiről nincs tudomása, ám ami ennek ellenére folyamatosan jelt ad magáról (például álmok révén), és a tudatos résszel való egyesülésre törekszik. Ez a tudattalan erő arra akarja felhívni az illető figyelmét, hogy az az önátélési fok, amelyen áll, még nem teljes, vagy egyenesen téves, ezért lelki-szellemi életének harmonizálása érdekében módosításokat érdemes végrehajtania.

Az ember akkor él egészséges életet, ha nem hessegeti el ésszerűnek tűnő kifogásokkal, hanem tudomást vesz a tudattalan eme üzeneteiről, sőt önállóan felkeresi azokat annak érdekében, hogy kiszélesítse korlátolt felfogásmódját a világgal vagy éppen saját magával kapcsolatban. Az ismeretlen felkutatására való állandó törekvés, az újra irányuló folytonos nyitottság különleges hozzáállást ébreszt fel az emberben, aki immár nem szerencsétlen elszenvedője lesz a kétes eredetű külső behatásoknak, hanem aktív és bátor felfedezője a tudat és a tudattalan egységeként fellépő, individualitásán túlmutató Önmagának (Selbst).

Jung ezt a félelmet legyűrő elszántságot fedezte fel és csodálta a premodern idők alkimistáiban, olyannyira, hogy a témának több terjedelmes művet is szentelt (Aión, a magyarra részben lefordított Az alkímiai konjunkció és a magyar nyelvre még lefordításra váró Psychologie und Alchemie; ez utóbbi nem mellesleg elismerőleg hivatkozik Julius Evola A hermetikai tradíció című művére). Továbbá az itt feltárt szimbólumok praxisának is kiemelt elemeivé váltak. Tegyük hozzá – bármilyen furcsán hangozzék ez manapság –, az alkimisták „nagy műve” ténylegesen az isteni állapot megvalósításáról, és nem kizárólag az eltúlzott racionalitás visszafogásáról, és ennek mentén egy kidolgozottabb személyiség megteremtéséről szólt, mint ahogyan azt a szerző vélhette.

Fontos megjegyezni, hogy a tudattalannal való operáció – szemben az általános elképzelésekkel – Jung vagy az alkimista iratok szerint sem az állati ösztönök felszínre hozásával, titkolt és beteges vágyak kiélésével, vélt aberrációk elfogadásával kapcsolatos, hanem saját magunk eddig még nem ismert, ám nagyon is hozzánk tartozó lényegiségének birtokba vételével.

Precíz és alapos munkát tarthat kezében az olvasó, egy őszinte nyíltsággal megírt, különleges gondolatokkal megízesített tanulmánygyűjteményt. Csak abban az esetben vezethet félreértésekhez, ha Jung értelmezését kizárólagosnak és végérvényesnek tekintjük, és nem nyúlunk az alkímiával kapcsolatban olyan további, szerencsére többnyire magyar nyelven is olvasható szerzőkhöz, akik magasabb rendű szempontokkal gazdagíthatják itt megszerzett ismereteinket. Hogy csak néhány nevet említsünk, Julius Evola, Titus Burckhardt vagy László András az alkímia voltaképpeni célját illetően éppoly lényegre mutató ismertetőt nyújtanak, mint amilyen átfogó kritikával illetik a modern pszichológiát.

Gődény Jonatán

alkimia.jpg

Néhány további tanulmány az alkímia kapcsán:

Burckhardt, Titus: Alkímia. Világkép és szellemiség. Budapest, 2000, Arcticus.
Eliade, Mircea: Kovácsok és alkimisták. Budapest, 2004, Cartaphilus.
Evola, Julius: A hermetikai tradíció. Budapest, 2007, Arcticus.
Hasta folyóirat
Horváth Róbert: A hermetika és az alkímia szellemi érvényéről. In Rosarium Philosophorum. Budapest, 2001, Arcticus.
László András: Néhány bevezető megjegyzés az alkímia fogalmi alapismeretéhez. In Rosarium Philosophorum. Budapest, 2001, Arcticus.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://saskeselyucsucs.blog.hu/api/trackback/id/tr8012157529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása