Mint vadállat a zsákmányt,akarnom úgy kellene téged.Lüktető ered fogaim köztszáz igent jelentő nemet kiált.Elkaptalak, mégis,hála csillan remegő szemeidben.Elejtve lenni,ezt áhítja titkon a préda.Sóhajod nevem ismétli.Véred már nem félsztől pezseg.Nem tudsz,de nem is vágysz menekülni.Megnyíltál…

Annyi év után, hogy életem csak Róla szólt,hogy bensőleg úgy láttam,tűzön-vízen át érte harcolok,s biztos helyét szívemben őrzöm,ott, a tavaszba öltözött fák ölelésében,a gondjaimat elfújó szél érintésében,a Nap biztató melegébenráébredtem,hogy nem ismerem...nem ismerem Őt.Mikor tiszteletére…

Isten nem máshol van. * Aki el akarja érni Istent, sohasem fogja elérni. * A törekvés csak látszólag közeledés, a törekvés akarása mélyebb megközelítésből a még-nem-ottlét hiedelmét erősíti. * Az Isten felé törekvő nap mint nap abban a tévedésben erősíti meg magát, hogy Isten a maga…

Felkelt, ez az a nap, ma landol, július 30-a óta várt erre a pillanatra, igen, ma, már csak tizenegy óra negyvenhárom perc, és megtörténik, leszáll a Marsra, méghozzá teljesen magától, nem kell távirányítani sem, önmagát landoltatja a NASA e csodás masinája, Perseverance a neve, mit is jelent a…

Isten ott van a mindig rosszkor rázendítő szomszéd kutya ugatásában. Isten ott van a szekrény lábával frontálisan ütköző kislábujj fájdalmában. Isten ott van a leejtett pohár szétszóródó szilánkjaiban, és a bosszúságban, hogy lett eggyel több teendőnk. Isten ott van a viszonylag új cipőfűzőben,…

A dzogcsenben a végső állapotot két fő elnevezéssel illetik: teresség és tudatosság. A végső állapot olyan, mint a határtalan tér és a végtelen tudatosság. A végső állapotban a határtalan teresség végtelenül tudatában van önnön határtalan terességének. Noha két, egymástól eltérő aspektusra rámutató…

Szelídüljenek meg a démonhadak! Ürüljön ki a pokollakók, éhes szellemek és állatok három alsó létbirodalma! Növekedjen és terjedjen az eredendő igazság (jungdrung bön)! Az érző lények, kik az egész világot betöltik, Tisztuljanak meg bűneiktől és zavarodottságaiktól! Felhalmozott erényeik…

Tudom, hogy vagy, Hisz hiányzol. De élők közt nem lellek sosem. Elmentél már, Vagy csak születni készülsz? Minden szívdobbanás mást üzen. Nélküled másoktól koldulok:Szerelmet.Mint kaszttalan tévelygek közöttük,Fürkészve hasztalan idegen lelkük óhaját,S halmozok árulást árulásra,Ha félve remélt…

Olykor, ha szívemen a heg megreped, Mint visszhangtalan sziklák közt: Kiáltok! S te, ki barátod megbántani nem mered, De igazát se látod, Zavart csöndeddel ezt kérdezed: Miért felénk? S én őrjítő szégyenemben ismét azt találom, Valóbb vigasznak az tűnt megint, Mit elűzni készülök: Az álom. Gődény…

Ha elmegyek, S emberruhám lehuppan a földre, Porba hull-e a bűn is? Kő zúzza-e apró rigolyáim, S az üresség tüze Felemészti-e tunyaságom? Mennydörgő hangján a halál, Ha rám ijeszt, S testem vissza, a földbe parancsolja, Elűzi-e azt is, ki fülembe folyton azt súgja: „Nem mered!” Utolsó szavammal…